"Mindenki azt hiszi, hogy a földi élet célja az, hogy teljesítsünk valami tervet. Senki sem kérdezi, hogy ez a terv az övé-e, vagy valaki más alkotta. Gyűjtik a tapasztalatokat, az emlékeket, a dolgokat, mások ötleteit, és többet gyűjtenek, mint amennyit elbírnak. És közben megfeledkeznek az álmukról."
/Paulo Coelho/

2014. április 7., hétfő

Mi, és a paticsolt állat-lakok, avagy újraéleszte-lak



Nagyon vicces elképzeléseket tud teremteni ha az a csoport, aki gazdaság létrehozására adja a fejét erősen érdeklődik a történelem és az emberiség múltja iránt. Ezt tetézi még az is, ha az egyikőjük régészeti, szakmai ártalmából adódóan vér izgalmasnak tartaná, ha kipróbálhatná hogyan tartottak állatokat....mondjuk aaaa.....6-9. században? Így jött a hatalmas ötlet arra, hogy mi bizony az állatokat úgy tartjuk, mint nagyon régen. Ez félig földbe mélyített, paticsolt falú épületeket jelent, melyek kivételezéséhez, nem kell más, mint jó sok ág, vessző, és később föld. A technikai részleteket később osztanám majd meg, mert késő van és ma is sok volt a meló. :)

De képek vannak a kezdetekről ( és lesznek holnap is, remélhetőleg már egy teljes karám befejezéséről)



Így néztünk ki tegnap délben, estére már dupla ekkora lett, de ma nem tudtam fotózni, majd holnap



Ha nagyon profinak tartanám magam azt mondanám, hogy tökéletesen megválasztott ágakat és vesszőket alkalmaztunk, mert nem mind jó meg blabla.....de a fenéket. A már hónapokkal ezelőtt elkezdett nyárfa ágak és vesszők tökéletesen állták a sarat, esőt mindent, a folytatás is nyárfa volt , illetve szomorú fűz, melynek vesszője tökéletes ( mint tudjuk) kötözésre, szorításra, mindenre. :) A valóság az, hogy igazából mindent felhasználtunk, ami fa és rugalmas, mert éljen a kísérletezés. Eddig bevált :) 



Jó, hogy a szomszédban ekkora fűzfa tanyázik :) 


Tulajdonképpen nem is a fa fajtája a fontos, hanem az, hogy a fő cölöpöket mennyire erősen ássuk be a talajba, onnantól kezdve akár szikla keménységű vesszőfalat is építhetünk ( de erről részletesebben később ;)) 



A holnapi nap egyébként nagyon izgalmas lesz, mert elkészülünk és belepróbáljuk a kecskéket, ha jók voltunk nem fogják megenni az egészet egy harapásra, ha mégis, akkor vélhetően ráébredünk, hogy kecskét nem tartottak ilyen karámban.




1 megjegyzés:

  1. Esetleg tudnál bővebben írni a technikáról, nagyon érdekelne! :)

    Szintén Újrakezdő. ;)

    VálaszTörlés