"Mindenki azt hiszi, hogy a földi élet célja az, hogy teljesítsünk valami tervet. Senki sem kérdezi, hogy ez a terv az övé-e, vagy valaki más alkotta. Gyűjtik a tapasztalatokat, az emlékeket, a dolgokat, mások ötleteit, és többet gyűjtenek, mint amennyit elbírnak. És közben megfeledkeznek az álmukról."
/Paulo Coelho/

2014. április 7., hétfő

Hol is kezdhetném? Megérkeztek a kis gazdaságunk első tagjai. Két kecske, melynek előzményeit azt hiszem majd később fogom "papírra" vetni, hiszen ha belegondolok kalandregénybe illő mozzanatok jellemezték. :)


Addig viszont beszéljenek a képek:


Az első fotó Roziról ( teljes nevén Turulvölgyi Mazsolarettentő Rozáliáról - középső nevének okát később elmeséljük :) )



A mi kis tenyészbakunk legelső képe utazás közben. Nem volt vele sok gond, párom ölében utazott az anyós ülésen, ahogy odakerült úgy is maradt végig az úton, minden hang, mocorgás és gond nélkül. Dömi, vagyis Turulvölgyi Nimród Döme, nem egy szívbajos lény, főleg a hathetes korához képest :)




Az első legelés, miután ismét földet értek :)


....és még képek, mert abból sosem elég :P













 Nékó, a kecskepásztor, aki tényleg minden nap kiül és őrzi őket.






Nos, ez itt tulajdonképpen egy Mazsolarettentést ábrázolna épp. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése