"Emese álma" "Ha földed van, mindened van" - figyelem, hosszú írás következik :)

Ígéretemhez híven most jött el az ideje annak, hogy megírjam végre a blog egyik leginformatívabb bejegyzését. Pontosabban azokra választ adva, hogy kik vagyunk mi, mit akarunk és miért?

Komolyan megfogalmazva...

Az, hogy mi négyen gazdaságot akarunk létrehozni már jó pár éve el lett tervezve. Az általános és vidéki élet imádatunkon túl valahol ott kezdődött hogy kimondtuk azt a bizonyos mondatot: "elég volt".
Most nem akarok belemenni részletesen azokba az érvekbe, amik miatt kijelentettük ezt, hiszen úgy is sokan tudják. Mi is tudjuk, és már régóta éreztük...hiszen megkaptuk ezt a "hívást". Ez a hívás azt mondatta velünk hogy szerintünk ez a világ - ha nagyon vulgáris akarok lenni - "el van cseszve". Nekünk, mint ahogy sok másik társunknak sem ment az, hogy tovább éljünk és játsszuk ezt az illúziókkal teleszőtt játékot, ami csak a pénzről, az elferdült értékekről, na meg mások módszeres tönkretételéről szól. Mi nem akartunk sem "rabszolgák", sem elnyomók lenni, sem műanyag kaján élni tovább, hiszen mindannyian megtapasztaltuk túlságosan bőven is ennek a világnak a valóságos oldalát.

A mi kis Turulvölgyi tanyánk az Alföldön ennél kissé több terepi változatosságot kínál, de azért maga a kép elárulja azt hiszem azt az érzést...

Igazából visszavágyunk a vonalhoz, az ősök vonalához :) Valahogy így lehetne ezt jobban megfogalmazni. Ezzel nem vissza akarunk térni az olyan technológiákhoz, amiktől ma már van jobb, hanem megtartani azt ami jó és igaz, azt használjuk, ami mindenképp könnyíthet rajtunk, de ami nem szükséges abból szeretnénk meghagyni a régi módszereket. Tehát valamilyen egyensúlyt szeretnénk képviselni, nem csak fizikailag, spirituálisan, lelkileg és az elménkben is. Az hiszem a Turulvölgye név is ezt szeretné valahogy kifejezni, ezt az egészet ami vagyunk: az ősit, a felfelé törekvőt ( lelkileg stb.) az egyensúly lebegését, az értékek védelmét, az újraélesztést, és ezzel a felfogással szeretnénk erre igen..azt hiszem tanítani is másokat, hirdetni a szemléletünket. Mi nem vagyunk vegák, nem vagyunk bio imádók, viszont nem kedveljük a mű dolgokat és a vegyszereket, nem szeretünk csak kihasználni egy életet, tiszteljük annak minden formáját és szeretjük az élet nyújtotta élvezeteket is ( mint pl. pálinka, bor vagy házi sör , vagy egy jó disznótoros :) ) Tehát nincs mögötte semmi olyan, ami miatt meg tudnánk mondani, hogy miért akarjuk ezt, csak azt tudjuk, hogy ez nem jó és egyszerűen visszavágyunk, újra az IGAZ élethez.

A kezdet.

Be kell vallani azt, hogy mi kifejezetten szerencsésen találtunk egymásra, négyen, ugyanis pont egy "tragédia" hozott minket össze, egy olyan esemény, ami mára már  áldás, hiszen valójában akkor tértem vissza - ekkor tanultam meg azt is, hogy ami elsőre rossz és fájdalmas nem biztos hogy valóban az, lehet hogy valóban pont a vágyainkhoz és boldogságunkhoz vezető út első köve. Vicc, de ha nincs vége akkor egy több éves kapcsolatomnak (amitől igen sok mindent vártam), soha nem találkozom azzal a három emberrel (a jelen páromat is beleértve) akik mondhatni már a családommá váltak és akikkel mind a négyen ugyanazt hisszük, látjuk gondoljuk és érezzük.

A másik jó dolog, hogy személy szerint nekem, vagyis a családunknak már nagyon régóta van egy 5 hektáros alföldi tanyája, gyümölcsössel, tóval, parasztházzal, körbeöleli a Tisza egyik holtága....hídon kell átmenni...... szóval a lehető legromantikusabb kis szegletet sikerült magunkévá tenni. Persze nagyon nagyon sokáig , mint ahogy egyenlőre még most is, csak kaszálni jártunk le oda ( mármint nem csak úgy hobbiból, hanem levágni a magas füvet :D) , meg persze álmodozni, hogy majd egyszer ott gazdaság lesz, de akkor még én, mint fiatal bakfis leányzó nem gondoltam volna, hogy komolyan leendő otthonomként szeretnék majd rá tekinteni. Korábban inkább azt gondoltam, hogy majd lesz ott gazdaság, de én nem fogok ott élni csak lenézünk, hogy minden jól megy-e, ez már nagyon megváltozott. Akkor sajnos az idő és a világ változásai nem engedték meg azt, hogy a tanyából bármit is csináljunk.

A szüleim elváltak 16 éves koromban és épp ezért,amikor ránk is ránk esett az a mérhetetlen hitelekkel és teljesíthetetlen kifizetésekkel megtűzdelt teher, és azon bukások sorozata ami a kisvállalkozó szüleimet is elérte az édesapám úgy döntött a tanyát rám íratja már akkor. Tudta hogy nehéz idők jönnek ( igaza lett) és tudta, hogy nem vesztheti el a fejét...őt még úgy tanították hogy ha földed van, mindened van, így a szüleim a válás után szó szerint átmenekítették hozzám a tanyát, hogy ha egyszer minden eltűnik, legalább ez maradjon majd meg. Nos, ma már úgy gondolom, hogy a világ egyik legszerencsésebb embere vagyok, hiszen nem csak egy tanyát kaptam, hanem ÉLETET kaptam és lehetőséget.


Sok - sok év eltelt az után, mielőtt megismerkedtünk a házaspár barátainkkal, akikkel két évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy bizony le fogunk költözni a tanyára, mi négyen. Két házzal sok- sok állattal, kézműveskedéssel, és háztáji termékek előállításával foglalkozva, mellette pedig kisvállalkozást létrehozva, azért mert egyszerűen csak a szívünk vágyát akarjuk követni, és ha már a világ úgy döntött inkább a poklát választja , mi úgy döntöttünk megépítjük a saját mennyországunk ott :)

...de tudjátok mennyországot építeni nem is olyan egyszerű, mint ahogy elképzeli az ember.

Újabb érv: Nem kell kondi bérletre költeni, ilyen nagy területeken, már akkor is bőven le lehet bármit dolgozni, ha csak konyhakertet szeretnénk :) A látvány.....na igen a puszta látványa, vagy az erdő titokzatos kavalkádja minden konditeremnél, vagy spirituális klubnál nagyobb feltöltekezést biztosít. 

Szerintem jobb buli ez a "vesződség", mint mindennap robotként ugyanazt csinálni egy alapvetően halálra ítélt társadalmi rendszerben........persze lehet, hogy vannak olyanok akik szerint a Mekiben, vagy egy gyárban, vagy bárhol jobb robotolni aztán árgus szemmel figyelni azt, hogy vajon mennyi számlát is tudunk kifizetni?

Jelen.

S mivel mennyországot építeni nem egyszerű, gondoltunk egy nagyot. Zsuzsáéknál egészen nagy terület áll rendelkezésre a jelenlegi otthonuk mellé. Ezért hát úgy gondoltuk, itt az ideje nem csak beszélni, álmodozni és tervezni, hanem egyenesen csapjunk a lecsóba. Így kerültek hozzánk az első kecske lakók...de nem állunk meg, ahogy a "tehetségünk" engedi jönnek a többiek. Nem csak kecskék, hanem baromfik, nyulak, disznók és tulajdonképpen egyenlőre mindenféle haszonállat tartását elképzeltük ide, amit elbírhat -e föld. És később...bizony fogjuk a mini farmot, és áttelepülünk mindannyian, állatostul, tapasztalatostul a tanyára, melyet már idén ahogy időnk engedi nekiállunk felépítgetni és előkészíteni a saját érkezésünkre :)

Addig pedig mennek a tervezgetések. Olyan igazi magyar tanyát akarunk, hiszen mindannyian erős szívvel szeretjük , kutatjuk és tiszteljük a múltunkat, ezek a motívumok az alkotásainkban is megjelennek nálunk. Jómagam végzős régészhallgatóként, és tervezőgrafikusként szinte lázálomban képzelem el, ahogy a tanyasi házunk ablakából kitekintve egy jó kávé mellett írom valamelyik kutatási könyvemet a honfoglalóinkról, vagy épp egy arculattervet készítek és a kedvenc bocink, vagy lovunk meg bekacsint rám ezen az ablakon ( igen éljen a romantikus képzelgés)
Ebben is egyébként nagy szerencsénk van , hiszen mindannyian olyan szakmákat választottunk ami kifejezetten kedvező. A barátnőm szilikát - vegyészmérnök , a férje biztonsági rendszerekkel foglalkozik, a párom pedig programozónak tanul, így a szakmai tudásunkat is latba tudjuk vetni az építésben és higgyétek el szerintem nem fogtok unatkozni, ha velünk tartotok a blogon ( mi sem, az biztos :D) Vannak igen csak rendhagyó ötleteink, amiket itt szeretnénk megosztani másokkal ( ha beválik akkor azért, ha nem akkor azért).


Tudjuk, hogy nagyon nehéz lesz, sőt sokan mondták is, viszont egy másik dolgot is tudunk: Ha választani lehet a között, hogy úgy nehéz az élet, miközben majdnem hogy rabszolgaként ugráltatnak a városban és minden perced más ember határozza meg ,másoktól függesz, akkor inkább úgy legyen nehéz, hogy naponta a boldogság és szabadság, sikerélmény és elégedettség tölti ki a szívünket a korán kelés, a sok munka és az állatokkal való  foglalkozás mellett. Bár, szerintem ezek nem nehéz dolgok, mert ami "nehéz" az számomra/számunkra azt jelenti, hogy nem szeretem csinálni és nem szívesen csinálom. A többibe maximum alaposan kifáradok, de boldogan és mosollyal fogok az ágyamba dőlni, hiszen azt csináltam aznap is, amit szeretek. És ez nem munka. Így állunk ehhez mindannyian hozzá, mindezt s amit itt leírtam pedig minden eszme, vagy politikai beállítottság nélkül kell mondjuk, mert megtapasztaltuk a saját bőrünkön és nem csak átlagpolgári szinten, hanem sajnos magasabb szinteken is láthattuk azt, ami működik, sokan talán el sem hinnék, hiába sejtik ők is ezt. A lényeg, hogy nem kérünk belőle, a saját életünket akarjuk élni és abban jók lenni, amit szeretünk. Ezért megyünk mi tanyára.

Ilyen szeretet nélkül valóban nem lehetne megépíteni és csinálni bármi hasonlót, az embert a szeretet hajtja igazán és ha azt csinálod, amit szeretsz az alkotás, ami megszületik (legyen az egy gazdaság) mindig örök életű lesz és megismételhetetlen, ilyenkor ebből a szeretetből adunk valami igazán nagyot a világnak és másoknak, nem pedig abból amit csak a pénz, vagy a siker érdekében teszünk.