Ami eddig történt...Cayuga sztori, újabb állatok és terjeszkedés

Hosszabb beszámolót mostanában nem írtam, ugyanis nem kicsit el voltunk havazva. De jelenthetem, hogy azóta a helyzet csak egyre jobb, leszámítva egy két kellemetlenséget. Képeket később fogok azért közölni az egészhez, mert még fotózni sem volt erőm, sok a teendő ugyanis:)

A Cayuga sztori:

Egyik korábbi postomban említettem, hogy bizony hozattam tojásokat méghozzá Cayuga és Cayuga keverék tojásokat Írországból és keltetőbe kerültek. A 24 tojásból kettő kelt ki, de koránt sem a hosszú út miatt, alapvetően 8-9 kacsa lett volna várható belőlük, de sajnos befulladtak a keltető rossz mérő műszere miatt vélhetően ( mondta Imre bácsi, akinél keltettem, hogy sajnos valami baja van a keltetőnek és csak már miattam csinálja meg a keltetést) Muszáj volt bevállalnom ezt, hiszen vagy ebben a keltetőben keltetek, vagy sehol... Mindegyik befulladt tojást feltörtük és a legtöbbje valóban az utazás miatt ment tönkre, de visszagondolva, ha kézipoggyászban hozzák ( meg fogom kérdezni legközelebb ezt a lehetőséget) akkor sokkal több maradt volna meg. Ezek a tojások egyébként be sem indultak, belülről a legtöbb olyan volt, mint ha egy botmixer kutyulta volna össze. Ezeket nem is sajnáltam..kockáztattam ugyanis, és számítottam rá, hanem inkább a befulladt csöppségek miatt szomorkodok még most is néha, hiszen a méretük alapján a legtöbbnek 3-4 napja lett volna még kelésig :( De a kettő kicsi így is megmaradt, az egyik biztos hogy keresztezett a másikban még nem vagyok biztos (valószínűleg ő is) ez a két kis csöppség bivaly erős, élénk és imádni való igazi kis Ír utazókacsák :) Büszke vagyok rájuk, hogy ennyi utazást és kockázatos körülményeket kibírva ők teljesen egészségesen jöttek a világra és azóta is töretlenül élvezik az életet.

A gyerkőcök egyelőre még annyira féltve vannak,hogy a legnagyobb biztonságban pocsolhatnak kint, ezért amíg nem nőnek kicsit nagyobbra külön bejáratú mini "kifutót" kaptak, egyelőre még hol nagyobb vödör, hol kisebb fazék szolgál medencének :)

Itt fürdik az egyik kis koromlábú utazócsodám :) (holnap készítek több képet ígérem)

Azóta új tagokkal is bővültünk, ugyanis a befulladt kicsik iránt való szomorkodásom kompenzálásaként szerettem volna valamit venni a csapathoz például pár libát, aztán nyúl lett belőle. Kérdezősködtünk a faluba, és végül is pont egy olyan hölgytől érdeklődtünk, akinek nyulai voltak, így történt hogy hozzánk került Lepke, a már ivarérett leány nyuszi. Lepke nagyon türelmes jószág azt tudni kell, hiszen töretlenül kivárta, amíg Tardról Pestre utaztunk, ahol felcuccoltam a kolis cuccaim (igen, sajnos közben közölték hogy mindenképp ki kell költözni) - majd átjöttünk vele még jó egy órányi utazással Zsuzsáékhoz. A kacsák is ekkor lettek megutaztatva, és igen csak érdekesen festhettünk egy halom felpakolt cuccal, két kacsával, meg egy nyúllal. De meg kell mondjam állat utaztatásban a malacok óta már igen profik lettünk, így igazából zökkenőmentesen ment az állatszállítás és nyugodtan , pihenten érkeztek meg az új lakók. :)

Ő itt Lepke (jelenleg ez a neve) az új nyuszi, ha minden jól alakul talán idén már gyermeknevelés lesz nála Ödönnel :)

Ödön és Lepke

Nekik is készül egy sokkal nagyobb kifutó, mert személy szerint én nagyon nem szeretem látni őket egész nap egy ketrecben, addig viszont meg kell elégedniük azzal, hogy néha kimenőt kapnak egy nagyobb alj nélküli ládában.

Más is történt közben, lettek például gyöngytyúk növendékek, akik talán az egyetlen rettegő lakói kis csapatunknak. Az Istenért sem képesek megbarátkozni velünk, habár a csirke haverok, akiket ajándékba kaptak Zsuzsáék melléjük maximálisan elnyerték a bizalmunkat.


A malacok is szépen szelídülnek, Áfonyát már teljes mértékben lehet bármikor vakargatni, bármilyen formában. Meglát minket és előre rohan, kedélyesen szétturkálja a sáros orrocskájával a lábujjaimat és várja, hogy én meg agyon dögönyözzem, aztán oldalra dől, mint egy kisebb hombár, hogy lehetőleg minden pontját elérjem. Bodza még csak közelről figyeli az eseményt, néha enged egy fejsimit, de ami késik nem múlik. A hárem gömböc ura, Kormos Bendegúz (akinek egyébként még képlékeny a neve) mindig távolról farkcsóválva figyeli még csak ezeket az eseményeket, de remélhetőleg előbb utóbb már ő is bátrabb lesz.

Sok hasonlóságot fedeztem fel malac és kutya között, ahogy egyre szelídebbé válnak, úgy kezdenek elkutyásodni. Állandóan csóválják a farkukat, ha beszélünk hozzájuk, minden egyes dagonya feltöltés után ( a dagonya tölti őket ugye) pedig hihetetlen rohangászásba és ugrálásba kezdenek, csak úgy szelik a levegőt, ugrálnak, kergetőznek, vagy épp terményes zsákot lopnak, amivel az egyik előre szalad a többi meg utána és ráncigálják, dobálják..szóval hihetetlen látvány. Ezért döntöttem úgy, hogy ma megtanítom Áfonyát ülni és feküdni, mert miért is ne? Ők nem lesznek levágva, így bátran lehet belőlük jól nevelt kutymalac. :D

Azért valamivel vadabbak, mint egy kiskutya és a maguk módján meg kell ismerni a viselkedésüket hozzáteszem, tehát nem mondanám azt hogy pont olyanok mint egy cuki pamacs kutyus (tapintásra pláne) de okos állatok és épp ezért talán lehet velük egyezkedni is:)

Az ajándék kacsák pedig méretben erősen követik a malacokat, mondhatni két lábú disznókat nevelünk, olyan szépen és gyorsan fejlődnek, hogy nehéz őket követni, nem félnek, mint ahogy általában mondják hogy a kacsa mennyire félős ők nem, tegnap közösen csigáztunk, maguktól bemennek estére a helyükre, abszolút nincs velük gond. Jelenleg a baromfiudvar mellé épített oviban vannak a növendék csirkékkel egyetemben, bár ők már tudnak kicsit repkedni, ezért napi szinten az udvarban mászkálnak.

Ez itt az ovi kéremszépen, elég nagy helyet kerítettek le Attiláék nekik ahhoz, hogy kedvükre pocsoljanak, főleg amíg nem épül meg az igazi nagy, tágas és tó kinézetű kacsausztató (és malac/kecske/kutya/macska fürdő)

A társaság egy része

A parasztcsirkék, akik eredetileg 10 en voltak, de időközben sajnos 4 kidölt, viszont ők igazi karpirgálós fiatalokká cseperedtek, akik naphosszat szabadon mászkálnak az egész kertben.

A kecskéknél is változott a helyzet, két napja kerítést javítottunk a szomszéd elhagyott telken, ahová végleges legelőt kaptak, így már kiszökni sem tudnak, mégis óriási területen tömhetik a hasukat. Kövérek is mint a Hold, azonban Rozi ellése még erősen várat magára, vagy félő hogy nem is fog, csak lárma volt az egész. Pedig szép tőgye van, mégis úgy tűnik elszámoltuk a napjait...hát majd előbb utóbb kiderül, hogy lesz- e idén gidánk, avagy várhatunk jövőre ezzel a kecsketej dologgal.... mindenesetre már nem okoznak gondot, nem rágják le titokban a veteményest, nem szökdösnek és ezért mindenki kicsit nyugodtabb lett. :)

És a végére pár elmaradhatatlan kecskés kép illik, akik immár zavartalanul élvezhetik a szomszéd 800nmes telkének szabadságát és minden legelhető földi jóját :) ( Meg is híztak rendesen mint a kövér disznók, hozzátenném :D) 

Nincs pányva , csak egy rövid vezetőszár, amit csak azért használunk este a "bevezetéskor", hogy Rozink ne tegyen eleget bosszú dézsmáló kötelezettségének - ez konkrétan azt jelenti, hogy csakazértis leharap egy darabot például az eperből, miközben egyenes és troll tekintettel gazdájára néz és akkurátusan ropogtatja a legnagyobb nyugalomban akkor is, amikor te észvesztve próbálod őt elvezetni onnan.

Gizi rengeteget nőtt, én azt gondoltam, hogy biztos majd hozzánő a füleihez, ahogy a macskaméretéből végre kiskecske méretet öltött...nos nem, a fülei vele együtt nőnek, és ő a mi kis helikopterfejű jóllakott napközis tekintetű Gizikénk :)

A tojás-sztori

A tojás ügylet valahogy úgy kezdődött, hogy egy nap megjelent az a bizonyos villanykörte képzeletben a fejem felett. Csak hogy ez a villanykörte nem a szokványos sárga fényével mutatta a józan ötletet, hanem inkább mindenféle szivárvány színekben tündökölt inkább. Ez azt mutatta hogy az ötlet bizony eléggé örült és eszement ahhoz, hogy tökéletesen passzoljon az egyéniségemhez :D Szóval így jött a semmiből az az ötlet, hogy akkor én most innentől kezdve tenyésztojást kérek hűtőmágnes helyett szuvenírként. Ez azért jó, mert izgi: kikel vajon? Nem kel ki? Milyen fajta lesz majd? ( jó anyunál előre lebeszéltem az egészet) de mondjuk egy török háztáji paraszt csirke már keményen meglepi lehet :)) Aztán ugye ott van még az az izgalom, hogy nem -e esik baja az utazás közben? Szóval ez az új hobbi tele van izgalommal ,talánnyal és bizony kockázattal is, de talán épp emiatt olyan jó és különleges számomra az egész.


Az első ilyen próbálkozás már össze is jött. Anyukám nemrég jött haza Írországból és hozott nekem 24 darab csodálatos tojást :) A tojásokat már előre elintéztem, kerestem egy tenyésztőt Letterkennyben, ott ahol anyukám lakik és lebeszéltem vele mindent. Sikeresen át is vette anyu a tojásokat, majd némi tárolás után megindult velük a reptérre is. Oké, volt némi utaztatás is, hiszen eleve 4 óra volt a reptér aztán még négy óra a repülőút. De mellettünk legyen szólva azon kívül, hogy kicsit néha többet forogtak a kelleténél odafigyeltünk a hőfokra , hiszen 10-15 fok között kell őket tárolni keltetésig és FONTOS, hogy azért 8 napon belül már keltetőbe kerüljenek. Nos ez a lépés némi kutatásba került, hiszen az ismerősömmel lebeszélt keltetést sajnos le kellett fújni, így helyben kerestünk keltetőt, ott ahová érkeztünk, vagyis mamáméknál. Belekerült némi utánajárásba, de hál Istennek Tard egy olyan falu, ahol mindenki tud mindent mindenkiről, még azt is, hogy ki hanyadik házban lakik :D És az én nagyszüleimet is mindenki ismeri és szereti, ezért különösen segítőkész volt mindenki ebben az ügyben :) ( Utólag is még egyszer nagyon köszönöm mindenkinek)  Durván fél napi utánajárás után találtunk a faluban egy embert, aki bevállalta a keltetést, persze 4 kikelt kacsa jár neki ezért, hiszen ez volt a megbeszélt mindenhol. A tojások tehát a mai nappal már keltetőben vannak és durván 30 nap múlva ki is derül, hogy mit hoztunk el.

Cayuga kacsa

A tojások egyébként Cayuga kacsa tojásai, gyönyörű szép halvány zöldben tündökölnek, egy tucat Cayuga egy tucat pedig Cayuga és angol házikacsa keveréke. ( Arról nem tudok sokat de utánajárok)

Egy csodaszép Cayuga fotó :) 

Ilyen szép halvány zöld tojások találhatóak Cayugáék alatt 

No, de mi tudunk a Cayuga kacsáról?

A Cayuga kacsát az 1800-as évek derekán tenyésztették ki Amerikában ahol az ottani Cayuga- tóról kapta nevét is. Most a történetével nem untatnék senkit, csak a lényeggel: Ez egy kifejezetten háztáji nevelésre tenyésztett fajta, melynek felmenői között volt tőkés réce is. A tojás hozama egy háztáji gazdaságban tökéletes, a húsa pedig a leírások szerint ínycsiklandó. Egy tojó simán hozza a 3 kilós súlyt, míg a gácsér 4 kilóra is felhízik. Épp ezért termetileg a közepes osztályba sorolható. Nem egy kényes fajta, és bár csodaszép a tollazata, nem csak emiatt ajánlatos tartani. Bevallom szeretnék létrehozni egy komolyabb tenyészetet belőle, HA kikelnek :)

Update: amit még megtudtam ( mert magyar leírás nem igen van róla) - Az első pár db vadon alakult ki, melyeket megfogtak és úgy tenyésztették őket tovább. Hamar szelídülnek, és az egyik leszívósabb kacsa fajtaként vannak nyilvántartva. Én szerintem ez már elég érv amellett, hogy nagy tételben tartsuk :)