"Mindenki azt hiszi, hogy a földi élet célja az, hogy teljesítsünk valami tervet. Senki sem kérdezi, hogy ez a terv az övé-e, vagy valaki más alkotta. Gyűjtik a tapasztalatokat, az emlékeket, a dolgokat, mások ötleteit, és többet gyűjtenek, mint amennyit elbírnak. És közben megfeledkeznek az álmukról."
/Paulo Coelho/

2014. június 1., vasárnap

Kakasvadászat: végeredmény.

Mindig azt mondom, hogy véletlenek már pedig nincsenek és a vágyunk mindig teljesül ha megfelelően dolgozunk rajta. Nos Felhő, vagyis teljes nevén Kukorica Felhő János is egy ilyen történet végeredménye.


Felhő első komolyabb fotója, még a kazánházban, a kiengedések előtt, ekkor még kissé lelógott a taraja. 



Amióta felmerült az ötlet, hogy Zsuzsáéknak baromfiudvar lesz, én azóta kijelentettem, hogy oké ők hozzák a csajokat én meg hozom a ház pasiját. Ebben meg is egyeztünk, és első látásra belezúgtam az itáliai fajtába. Nem túl nagy, de nem is kicsi, gyönyörű a tollazata nem túl idegbeteg fajta stb. stb. , tehát elég sok érv szólt mellette. Így mondhatni hajtóvadászatot indítottam itáliai kakas vásárlás címén. Jöttek a hirdetés böngészések, az utánajárások szokás szerint. A végén már annyira belejöttünk a "vadászatba", hogy kvázi minden házhoz becsöngettünk eladó baromfi ügyben, ahol kotkodácsolást, vagy kukorékolást hallottunk. Érdekes tapasztalat volt ez egyébként, mert amikor a lakók megtudták, hogy mi ügyben jöttünk, vagy épp arról érdeklődtünk, hogy honnan vettek olyan szép tyúkot /kakast, mert mi is szeretnénk egyből megeredt a nyelvük. Szerintem az ember a jószágairól valahogy mindig szívesen beszél. Sok helyen volt, hogy fél órákat beszélgettünk :) Azonban kakast sehol sem akaródzott találni az időpont meg egyre közeledett a rendelt tyúkok ügyében. Sokszor ott szúrtuk el, hogy ahol korábban kinéztünk például gyönyörű itáliai kakasokat, azokat addigra már levágták kényszerből, mire mi vásárlásra adtuk volna a fejünket. (Azóta is szomorúan gondolok vissza azokra a fogoly színű itáliaiakra, amiket pont helyben kényszerből vágtak le, holott előtte hetekig kínálgatták - csak akkor mi épp nem kerestünk kakast, tehát nem is tudtunk róla.



Felhő immár kint kedvenc csajszijaival. 

Tehát a tyúkok érkezésének ideje vészesen közelgett kakas meg sehol, ugyebár kakas kell a tyúk mellé mert összetartja a bandát és rendet tart, ezért is vált ez a lépés fontossá. Idővel le is jött a napja, amikor reggel 8 felé elindultunk egy talicskával meg pár ládával a helyi átvevő helyre, ahol vártuk a tojók érkezését. Szegények idővel meg is érkeztek egy orbitális nagy ketreces szállító, a pihegő összeszorított megtépett csirkékkel. Őket tulajdonképpen megmenteni vásároltuk, ha így tetszik, hiszen érthetetlen hogy az ember hogy képes egyetlen élettel is így bánni a profit miatt ( de erről máskor). Az, hogy kakasunk lett és nem is akármilyen pont a csirkékkel telepakolt teherautónak volt köszönhető, hiszen a kotkodácsolás a környék összes kakasát kukorékolásra késztette :) Így tűnt fel, az a ház ahol úgy hangzott nem csak egy kakas örül a tyúkoknak.

Nem volt mit tenni, fogtam magam és becsöngettem, ahol egészen "véletlenül" egy tenyésztő nyitott ajtót, aki csodálatos galambokat, tyúkféléket és pávákat tartott. Mondtam neki mi járatban vagyok, mire ő közölte hogy pont van két eladó kakasa egy itáliai ( hurrá) és egy kender magos kopasz. Na de az itáliait nem szívesen adja, mert olyan mint ha valamit benyelt volna pár hete és furán tartja a fejét, nem biztos benne hogy megmarad. Hát én megnéztem a nagy kopaszt, 3000 ért adta volna, viszont az az igazság, hogy az én első szuper kakasom képzeletben pont nem így nézett ki. Megnéztem tehát az itáliait is: gyönyörű volt. Szegénykém egy szűk ketrecben volt, még a fejét is alig tudta kinyújtani, de ilyen formában is feltűnően csodálatos farktollai és szelíd természete volt, ami teljesen magával ragadott. A tenyésztő azt mondta, hogy őt is elvihetjük bár nem vállal érte garanciát (emiatt olcsóbban is adta). Gondolkodtam egy kicsit. Láttam hogy az itáliai attól függetlenül hogy elvileg furán tartja a fejét szép és egészséges, egységes tollazata volt, élénk tekintete. Eszembe jutott a gondolat, hogy végső soron én egy itáliait akartam és hogy most itt van előttem le is vihetem ráadásul olcsóbban és különben is olyan szűk neki az a ketrec.....így tehát fogtam a 2000ft ot és kifizettem Felhőért a pénzt. Tudtam, hogy ez a kakas csak azért lett beteg hogy nekem legyen pénzem megvenni, hiszen 2000 forintnál többet nem nagyon akartam kakasra szánni. Felhő tehát egy zsákban érkezett Zsuzsáékhoz a tyúkokkal együtt, egy ideig külön helyeztük egy nyugodt helyre, majd találkozott a csajokkal, akiket mára rendszeresen karbantart és imádják egymást :) Felhő feje egyébként már nem áll furán, teljesen ép és egészséges, na és gyönyörű ! :)

UI: Mióta Felhő az udvar aktív tagja, azóta mindegyik tojás szemes, ezért úgy döntöttünk hamarosan keltetőbe teszünk párat :) Természetesen Gömbi az orpington is igen aktívan tevékenykedik, így érdekes gyermekek lehetnek kilátásba tőlük.


Óriás taraj :P 

Bandázás a malacokkal







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése