A MAG mi vagyunk és megmentjük a világot

És itt most a MAGot nem feltétlen a magyarságra értem, hanem a gazdálkodókra, vidéken újrakezdőkre, és az önellátásra törekedőkre főleg.

Ma takarítás nap volt.

Takarítás közben mindig sokat filozofálok, egyébként is sokat gondolkodom. Néha még túlságosan is, de amikor rendet teszek, takarítok, akkor azt hiszem kicsit rendezem a gondolataim is a világról, magamról, mindenről.

Rozi, a legkedvesebb kecskénk ellopása óta sok sok miért keringett a fejemben: Miért engedi ezt az ország, és miért hunynak ezek felett szemet? Miért nem "fontos" az, ha valakinek "csak" pár ezer vagy tízezer forintos a kára? Szóval ilyesmiken morfondíroztam és néha pihenésképpen olvasgattam is azért az interneten.

Ám valahol a kádsúrolás és tükörpucolás között egyszer csak megvilágosodtam. Háááát persze, eddig is előttem volt ez ( és szerintem mindenki más előtt is), de igazából nem mondtam ki, nem foglaltam össze:

Ez itt a miénk, és jogunk van megvédeni

 Mi gazdálkodó, újrakezdő emberek, mi meg tudnánk menteni az országot, felvirágoztatni azt!

Hogy jött számomra ez az első hallásra kicsit lehetetlen kijelentés? Hát azt hiszem pont Rozi esete miatt.

Amióta csatlakoztunk kis baráti csapatunkkal sok önellátó csoporthoz és a Vidéken Újrakezdőkhöz is, láthattuk, hogy az emberek igen is - ahogy mi is- képesek apránként felépíteni, létrehozni TEREMTENI valamit, ami később megkönnyíti az életüket, és képesek belőle élni, képesek belőle növekedni. Nagyon sok újrakezdő, önellátó minimális anyagi összegekkel létrehozta az álmát – mi is. Ám ebben az álomban azonban mindig sötét és csúfos árnyként volt jelen – nem csak nálunk ugye- a tolvajok rendkívül károsító tevékenysége. 

De mielőtt leírnám, hogy mi, gazdálkodók miért is vagyunk ennyire nagyon fontosak az ország gépezetében, és hogy jön ehhez a tolvajlás, nézzük meg először  a mai vidéki tényeket:

Ami egy újrakezdőnek hatalmas érték, az a törvényekben "csak" maximum pár tízezer forintos kár, a rend őrei nem tudnak mit kezdeni vele, mert az ő kezük is a hülye törvényekhez kell igazodjon, gyakran pedig még a tolvajt védik, ha mégis kézre kerül....hát ezek a csúnya tények.

Sok-sok olyan emberrel beszélgettünk, akik pont ezek miatt adták fel. És alapvetően a faluban és vidéken élők nagyon nagy aránya pontosan emiatt nem mer gazdálkodni, nem mer gyümölcsöst ültetni, mert lelopják, nem mer nagy területen kapásnövényeket termeszteni, mert letarolják a vadorzók és nem mer állatokat legeltetni, tartani, legelőre vinni, mert pillanatok alatt hűlt helye lesz minden állatnak, vagy a kedves orkok a helyszínen már feldolgozzák szegény párát.....

Látványlegeltetés és photoshop formájában még el tudjuk képzelni.....

Ez tehát a valóság. Az EU, a kedves EU épít a falvaknak csodaszép tereket, virágládákat és szinte már közröhejesen nagy plakátokkal hirdeti, hogy bizony mennyi falu megújult hála nekik.......de a tolvajok ezzel mit sem törődnek, a falvak lakóit ugyanúgy nap mint nap terrorizálják, elviszik értékeiket, vagyonukat, rongálnak....a szép virágládákkal pedig nem változik semmi. 

Attól tartok sokkal több, mint hogy azt tippelni mernénk....

A másik valóság: Minden országnak van egy profilja úgymond, valamelyik hegyes vidéken él, van ahol millió az erdő. Nekünk csodálatos, zsíros, kiváló minőségű termőföldjeink, dús értékes legelőink, egészséget adó forrásvizeink vannak ( meg persze bányáink, de most nem ez a téma) Mégsem használjuk őket, nem élünk velük.....a legelők jobbára a legtöbb vidéken üresek, a szántók sokszor csak kényszerből szántottak...és még lehetne sorolni. Az emberek nem mernek gazdálkodni, mert meglopják őket. A nagy tőkés befektetők viszont vígan csinálják, nagyipar szerűen, mert ők megtehetik, hogy 3 méteres kerítést építsenek és felfogadjanak 4-5 éjjeli őrt. Ebből persze semmi jó nem származik csak a felfújt, embertelen módon tartott állatállomány...

Ilyen forrásokból szinte százszámra van hazánkban, mondják is: víznagyhatalom vagyunk. ...és ahol víz van, ott gazdálkodás és élet kellene hogy legyen. 

Jó régóta írok már de még mindig nem írtam le a lényeget, na most le fogom.

Tehát miért is tudnánk mi megmenteni az országot és magunkat is, mi gazdálkodók, újrakezdők, önellátásra törekedők? 

Hát nézzük máshogy a dolgot:


-- Mi lenne ha javulna a vidéki közbiztonság és nem lopnák el az állatokat, a terményt, a gyümölcsöt? 

...egy csodálatos napra ébrednénk, az biztos...és új reményekkel...

A piacokon óriási lenne a választék és a boltokban is, hiszen mi ÚJRAKEZDŐK imádunk kísérletezni mindenféle fajtával, és kötelességünknek érezzük a régi, már kiveszett őshonos növényféléket és  tájfajtákat visszahozni. 

Ha megszünne a lopás, az emberek bátrabbak lennének, MERNÉNEK állatot tartani, zöldséget termeszteni. Nem mindenki gondolom, de sokan elkezdenének terjeszkedni, a gazdák összefognának, és a falvakban ISMÉT lenne munkalehetőség, hiszen egyik másik nagyobb gazdaságnak szüksége lenne segéderőre, lennének mindenhol gyümölcsösök, lennének újra birkák és tehenek sok sok vidéken és lovak, meg kecskék meg mindenféle állatok, a rétekre, legelőkre visszatérne a növényi fajgazdagság, hiszen a legeltetés környezeti szempontból is nagyon fontos, a parlagfütől meg el lehetne búcsúzni. Ez a bőség előbb utóbb azt hozná magával, hogy a gazdák képesek lennének a VÁROSBA is termelni, kiszolgálni a lakosságot jó minőségű és egészséges élelemmel. A városban erre felfigyelnének és talán egy két élelmiszerlánc is átvenné a termékeket, meglátnák benne a lehetőséget, hogy a környékről megvegyék az anyagokat és ezt árulják ne a messziről hozottat. 

Nem kéne többé rettegni attól, hogy a termést idő előtt más aratja le..

A zöldségek ott nőhetnének ahol akarnak, és annyi mennyiségben, amennyit nem sajnálunk

Újra megjelennének a falu menti legelőkön a szemnek és a földnek is kedves tehéncsordák 

Mivel a élelem a lehető legközelebbről jön, olcsóbb lenne az élelmiszer, hiszen a kereskedők megspórolnák a szállítási, importálási költségeket ( ezt eddig is tudtuk ugye)

De arról senki nem beszélt, hogy fellendülne a kézműves ipar is, mert lenne elérhető gyapjúmennyiség, elérhető bőr,csont, stb. manufaktúrák nyílhatnának erre, akik újabb munkalehetőséget adnának az embereknek. Mivel lenne újra hazai bőr, gyapjú és egyéb alapanyag ÚJRA épülhetnének magyar cipőgyárak, fonalkészítő üzemek, hiszen nem kéne importálgatni mindent, mindenhol lenne hozzá alapanyag.

Gyümölcslé készítők és pálinkafőzők, lekvár és befőtt és süteményüzemek épülnének újra, és az emberek egyre bátrabbá válnának, és egyre több mindenbe bele mernének fogni.

Egészségesebben élnének, olcsóbb lenne az élet, és olyan termékekhez jutnának hozzá nagyon sokan, ami eddig csak a jól keresők kiváltsága volt. Fellendülne még a gépipar is, hiszen a mezőgazdaságban sokféle gépre, szerkezetre van szükség.

A MEZŐGAZDASÁG, A GAZDÁLKODÁS UGYANIS AZ EGYETLEN OLYAN TERÜLET, AMI KÉPES ÖNMAGÁT ÚJRATEREMTENI. AZ EGYETLEN OLYAN ÁGAZAT, AMI ALAPFELTÉTELE EGY CIVILIZÁCIÓ KIALAKULÁSÁNAK, MERT AHOL NINCS ÉLELEM OTT FEJLŐDÉS SINCS. HIÁBA LEHET EGY ORSZÁGNAK ORBITÁLIS GÉPGYÁRA, MEG EGYÉB ÜZEMEI, HA NINCS MIT ENNI, VAGY AZ DRÁGA, AKKOR ÉRTELMETLEN MINDEN MÁS.

És mégis...mi akadálya annak, hogy a változás nem történt meg? Semmi más, csupán az érdek, nem gonoszkodás áll e mögött, hanem a pénzéhség és az emberek lenézése, kihasználása. Nagy erő ez, ha a külföldi érdekeltségeknek piacra van szükségük és akárhogy is szépítjük, ezek a külföldi erők pontosan tudják, hogy a magyar élelmiszer I. osztályú minőséget képviselt mindig is, ha ez újra így lenne, nekik nem lenne akkora piacuk a saját gyártmányaikkal. Ez benne a szomorú...és itt lehet tovább gondolni sok minden mást is, hogy mit miért hagynak és mi miért alakult így. De nem kívánok összeesküvést gyártani csak gondolatokat ébreszteni. 


Most jön a legfontosabb rész. 

MIT TEHETÜNK MI MÉGIS AZÉRT, HOGY ÚJRA MEGMENTSÜK MAGUNKAT ÉS AZ ORSZÁGOT? 

Nagyon egyszerű a válasz: fogjunk össze, ne csak facebookon, hanem személyesen, a közvetlen közelben, segítsék és ismerjék meg egymást az egymás körzetében élő gazdák, és emberek, falusiak, támogassák egymást, fogjanak össze, a gazdálkodók lelkesítsék a lakosságot és dolgozzanak ki egy tervet arra, hogy milyen módon védjék meg magukat a kártevőktől, mert meg lehet védeni KÖZÖSEN. A hogyanját egyelőre nem írom le, mert azt még mi is tervezzük, de ha mi sikert fogunk elérni, akkor mindenkinek megosztjuk a tapasztalatainkat. 


Védjük meg azt, ami a miénk, ne csak az értékeinket, az állatainkat, hanem a szülőföldünket, és a jogunkat az álmaink megvalósításhoz!

A kérdés csak az: TI IS SZERETNÉTEK, HA EZ MEGVALÓSULNA?

(Illetve: Aki még szeretne egy kicsit tovább álmodni velem arról, mi változna, az jöjjön át IDE.  Kép forrást most nem tettem be, de aki kifogásolja az szóljon.)

Van aki nem adja fel

...ez esetben sajnos akik nem adták fel azok a tolvajok :(



Tegnapelőtt óriási veszteség ért minket, fényes nappal a kölcsönadott szomszéd telekről egyszerűen csak elvitték a bakunkat Borzast :( Senki sem számított rá, hiszen nem győztük ott is a kerítést rendbetenni, Zsuzsáék folyamatosan figyeltek, amit anyagilag és természetileg bírtunk azt megtettük, hogy ne történjen meg még egy lopás.


Jövőhéten jutottunk volna annyi összeghez hogy komolyabban pénzt áldozzunk a biztonságra is , na meg az ól bővítésekre....ezt azonban Borzas nem éri már meg, eddig úgy néz ki. Ami azt illeti én még most is reménykedem. Tegnap végig abban reménykedtem hogy majd szólnak, hogy hazatért, mert csak elcsatangolt....de nem.

Borzas, Csörögből tünt el, mára már kicsit nagyobb (szarvatlan), ha valaki tudna fülest adni, vagy látott a környéken ehhez hasonló kecskét hirtelen megjelenni a semmiből, mindenképp jelezze nekünk.....még reménykedünk.

Lehet már tegnap kellett volna ezt megtennem, de annyira megfáradtunk. Az utóbbi 5 hónapban 4 alkalommal loptak tőlünk. Először csak pár kacsát, két jércét, aztán a talicskát is, később a kan malac ( bár róla sajnos tudtuk hogy hajlamos elszökni, ezért ott nem igen tutdunk vigyázni rá) Most meg ő.....mérhetetlenül tud fájni az ember szíve akkor, amikor nem csak egy szimpla állatot veszít el, hanem egy olyat, akit kiskora óta babusgatott, izgatottan várta, hogy meghozzák végre és minden erejével azon volt hogy a legszebb legkedvesebb kis kecskét nevelje belőle ( és itt elsősorban barátnőmék érzéseit is festem le, hiszen én és párom jelenleg nem tudunk sajnos minden nap velük lenni).... bevallom őszintén hogy már félünk, ki lesz vajon a következő? Rozi? Vagy Áfonya? Bele sem merek gondolni hogy miután Borzast elvitték mit tettek vele....van ott néhány család akikről tudják hogy lopnak és sajnos nem arról híresek hogy bármit is tovább tartsanak. A barátaim mindent tűvé tettek már érte, a rendőrség már messziről tudja hogy ha állatlopási ügyben érkezik hozzájuk bejelentés akkor az a mi gazdaságunkhoz köthető.

Van már őrkutya is de még kicsi. És mi meg folyamatosan azon agyalunk, hogy valamit itt már TÉNYLEG tenni kell. Ha fényes nappal képesek lopni tőlünk, úgy hogy egyébként éjjelre már szabályosan rendőri őrizet alatt van a barátaink háza, akkor itt már csak egy dolgot lehet tenni. Át kell nyálazni a jogszabályokat és használni az eszünket, ők pofátlanabbak, mi viszont okosabbak vagyunk.

Ők nem adták fel.....mi pedig NEM FOGJUK feladni.

Nem egyedi eset ez sajnos módon. Tudjuk hogy rengeteg gazda küzd ezzel, és hiába a jogszabályok pozitívabb változásának, néha szinte nehéz kivédeni. Én mindig azt mondom, hogy ha itt a világ felvirágzást akar egy faluban, vagy a mezőgazdaságban ez legyen a legelső, hogy ezt megszüntessék. Nem értem és szerintem sokan mások sem értik, hogy miért ilyen laza a lopásra vonatkozó jogszabály? Miért engedik azokat el, akik loptak, és miért kell szó nélkül eltűrniük az embereknek azt, hogy a piti tolvajok büntetlenűl garázdálkodjanak, az olyan tolvajok akik legyintve mondják hogy "mi az a pár hónap a börtönben" meg akik menőnek érzik magukat attól hogy börtönviseltek. Én úgy gondolom az ilyen embereknek egyszerűen NINCS HELYÜK a társadalomban, pláne nem egy falusi közösségben. Miért nem foglalkoznak ezzel? Persze hogy az emberek többségének elmegy a kedve a termeléstől, hiszen amit nehéz és fáradságos munkával létrehoztak, amit szeretettel nevelgettek állatokat, arra egyszer csak jön valami pofátlan alak és tönkreteszi. Lehet, hogy a törvény értelmében nem érték el a mi károsításaink külön - külön a 10 ezer forintos "álomhatárt" csak épp nekünk azok az állatok a világot jelentették, és innentől kezdve engem pont nem érdekel, hogy ár érték arányban mennyi. Ráadásul ezt ezek a megáltalkodott férgek is tudják ! Nem egyszerre lopnak, csak apránként és ha nem kapják el őket bizonyítottan az összes lopás miatt, akkor megússzák egy apró kis szabálysértéssel. És ami a legszomorúbb, az emberek félnek......félnek, hogy egy nap azért mert a helyi tolvajokra ráküldték a rendőrséget, majd azok családjai jönnek és felgyújtják a házukat, csoportosan kifosztják őket, vagy megverik egy nap a boltba menet a családtagjaikat. Félnek és ezt szerintem nem érti meg senki, csak az, aki ilyen körülmények közt, ilyen emberek közelében kell élje mindennapjait. Nem tudom, hogy az Amnesty International meg a többi, mit akar mégis itt védeni? Nem lehet, hogy a tisztességes és rettegésben élő embereket kéne védeni az ilyen parazita agresszív hőzöngő mocskok ellen? És ezt megoldani? Nem ezt kéne felszámolni végleg?


És csodálkozik mindenki, hogy ebben az országban valóban alig akarnak gazdálkodni az emberek, vagy ha igen, nem mernek nagyban álmodni....hát pont ezért. Ennek ellenére tudom, hogy nem szabad feladni.


...azt hiszem megérett az ideje annak, hogy megkezdődjön egy igen érdekes játék....